A cikkből megtudhjatja:
- mi az a 4 elem, ami kihívás elé állítja a kiskereskedelmi szektort?
- milyen az online kereskedelem növekedési rátája Európában és Magyarországon?
- mi az a 6 elem, amit mindenképpen figyelmbe kell venni, ha egy kiskereskedelmi vállalat jövőbiztos stratégiát kíván építeni?
- hogyan támogatja a Digitopia-ADG a világot rózsaszínben látni akaró, előre menekülő vállalatvezetőket?
A COVID-19 alapjaiban megrengette a kiskereskedelmi szektorban kialakult status quo-t. Az üzlethelyiségek 90%-a hónapokra bezárt, melyek egy része már soha többé nem nyit ki. A fejlődés, a cváltozás, az evolúció jellemzően lassú folyamat, de ahogy az lenni szokott, egy válság, mint amit az elmúlt 2 évben megéltünk, felgyorsította a változás folyamatát, és arra kényszerítette a kiskereskedelmi vállalaltokat, hogy újra gondolják az alkalmazott üzleti modelljeiket annak érdekében, hogy az a jövőben fenntartható legyen.
Ahogy lassan kilépünk a COVID-19 válság remélhetőleg legrosszabb időszakából, láthatjuk, hogy az online kiskereskedelem volumente és aránya továbbra is nő. A külföldi adatokhoz hasonlóan a magyarországi helyezt is hasonló. A KSH Adatai szerint a legnagyobb növekedést év/év alapon a 2020-as évben érzékelhettük.
Forrás: https://www.ksh.hu/heti-monitor/kereskedelem.html
Bár a kiskereskedelem bővülése a csomagküldő és internetes csatornák nélkül 2021 második negyedévétől pozitív, az adatok azt mutatják, hogy a növekedés üteme a 2019 évi szintre tért vissza.
Az internetes kereskedelem 2019 óta abszolút értékében (trend szerűen) növekszik.
Forrás: https://www.ksh.hu/heti-monitor/kereskedelem.html
Az online kiskereskedelem növekedése hazánkban a nyugat európai országokban, különösen az Egyesült Királyságban tapasztalható növekedésnél valamivel lassúbb volt. Az előrejelzések szerint Nagy Britanniában az online kereskedelem részaránya a jelenlegi 20%-ról 2040-re akár a 95%-os arányt is megközelítheti.
Ez túlzó? Futurisztikus?
Lehet, ellenben megfontolandó figyelembe venni az előrejelzéseket. Számos elképzelés látott már napvilágot arról, hogyan néz majd ki a jövőben a most még (a pandémia lecsngését követúen újból) zsúfolt bevásárló utca, vagy akár egy bevásárlóközpont, egy plaza.
Miért?
Mert várhatóan az áruházak feleslegessé válnak. Ezért a várakozások szerint az üzletek (és a plázák) nem annyira az értékesítés szempontjából kulcsfontosságú helyszínekként üzemelnek majd tovább, hanem funkciójuk várhatóan átalakul és akár egy-egy márka közösségi helyszínévé válik. Ezeken, ezekben a terekben a márkák a fogyasztókkal már egy megújult módon lépjenek majd kapcsolatba. Egyes kereskedők kacérkodnak azzal a gondolattal is, hogy a majdan fölöslegessé váló üzlethelységeiket szórakoztató központtá alakítják, amely lépés segíthet abban, hogy a fogyasztókkal más módon építsék ki, tartsák fent a márkahűséget.
Digitális átalakulás – stratégiák kis- és nagyvállalatok számára
Arra, hogy a márk digitálissá váljanak a fogyasztói-üzleti igény egyre sürgetőbb. A kiskeresekdelmi ágatatban működő vállalatoknak – mérettől függetlenül – meg kell találniuk annak a módját, hogy nemzetközi szinten versenyezzenek. A kisebb márkáknak várhatóan nehezebb lesz majd saját online üzlethelyiség kialakítása, ellenben már ma is vannak olyan lehetőségek, amelyek lehetővé teszik számukra az online értékesítési lehetőségek nemzetközi szinten történő kihasználását. A Next pl. olyan online platformokat fejleszt, amelyek segítségével a kis márkák rákapcsolódhatnak a Next online hálózatára.
Az árrés fenntartása
Az egyre inkább mindent átszövő digitális világunkban az egyik kihívás, amellyel a kiskereskedelem szereplőinek a jövőben szembe kell nézniük, az az árrések lehetséges csökkenése.
Miért?
A szállítással, visszáru kezelésével, és az ügyfélszolgálattal kapcsolatos többletköltségek, az előrejelzések szerint felemésztik majd a profit egy részét. Ezért kritikus fontosságú, hogy a digitális átállás során a vállalatok mindent megtegyenek azért, hogy csökkentsék ezeket a költségeket.
Optimalizálás
A kiskereskedelmi vállalatoknak mindent lehetőséget meg kell találniuk arra, hogy a logisztika területén optimalizáláljanak. A partnerekkel, vagy akár a versenytársakkal való együttműködés („co-opetition”), vagy az „utolsó mérföld” disztribúciós költségeinek csökkentése jelentős pozitív hatást eredményezhet.
Új technológiák
Ahogy a kiskereskedelmi szektor tovább halad a digitálissá válás útján, ahogyan újabb és újabb technológiák jelennek meg a hatékonyság növelése érdekében, úgy válik majd kulcsfontosságúvá, hogy a kiskereskedelmi vállalatok kihasználják ezeket az eszközöket. A már ma is elérhető technológiák, mint például a csomagolóanyagok hulladékkezelése máris új lehetőséget kínálnak a hulladék csökkentésére, a csomagolás témakörének hatékonyabbá tételére.
Hogyan lesz a digitális elemekből jövőbiztos stratégia?
A kiskereskedelem folyamatosan változik, és valószínűleg soha nem lesz ugyanolyan, mint amilyen volt. A változás folyamatos és folytonos volt a múltban is – ezt a COVID csak felgyorsította.
Elengedhetetlen, hogy a kiskereskedelmi vállalatoknak (a kis és nagy márkáknak), és persze az áruházaknak, a plázák üzemeltetőinek a nyereségességük megőrzése érdekében legyen terük az átállásra és a digitális csatornák előnyeinek kihasználására vonatkozóan.
A hatékonyság növelése mellett az üzleti-, és működési modell átalakítása is kulcsfontosságú. A siker érdekében a vállalatoknak integrált, holisztikus szemléletű tervet kell készíteniük – javaslatunk szerint – a következő hat lényeges aspektust lefedve:
- Stratégiai tervezés és megvalósítás: Először is olyan stratégiai tervet kell készíteni, amely alapján a komplex, az egész szervezetet lefedő átalakulási folyamat (digitális transzformáció) koordinálható. A kereskedelmi vállalatoknak és a plaza üzemeltetőknek a transzformáció koordinálására egy agilis, keresztfunkcionális irányító csapatot kell létrehozniuk. Óhatatlanul lesznek olyan kompromisszumok, melyeket meg kell hozni, illetve összhangba kell hozni az átalakítást és a beruházásokat. Ennek a csapatnak az egyik feladata az ilyen kompromisszumok meghozatala és az összhang megteremtése – holisztikus szemlélettel.
- Fogyasztói értékajánlat: Az ügyfélélményt javító technológiákat egyensúlyba kell hozni olyan technológiákkal, amelyek növelik a hatékonyságot. Az újragondolt értékajánlatnak hatással kell lennie a szolgáltatási szintre: emelnie kell azt. Az értékajánlat ugyan lehet, hogy értékesítési csatornánkként eltérő lesz, ellenben a jövőbeni kiskereskedelmi infrastruktúra olyan kell, hogy legyen, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára a csatornák közötti zökkenőmentes váltást, vagyis a csatornák átjárhatóségát.
- Működési modell: A munkavégzés új módozatai a csökkenő költségek mellett hatékonyabb, rugalmasabb és eredményesebb működési modellek lehetőségét kívánják, illetve nyitják meg. A vállalatoknak a rugalmas működési modelljük felépítése és üzemeltetése során egyre inkább tudatosan kell alkalmazniuk az emberi erőforrások és a technológia „kombóját” – egyszerre és vegyesen.
- Az emberi erőforrások: A működési modell változásával a munkaerő-igények is változnak majd. Ez a HR csapatokat új kihívás elé állítja. A toborzásnak, a képzésnek, az átképzéseknek és a munkaszervezésnek olyannak kell lennie, mely több kontrollt ad a munkatársak kezébe ugyanakkor nagyobb rugalmasságot biztosít a munkáltatóknak is.
- Technológiai fejlesztések: A kiskereskedelmi vállalatoknak át kell tekinteniük a technikai fejlesztési lehetőségeiket. Meg kell határozniuk a fejlesztések prioritását úgy, hogy azok ne izolált technikai fejlesztések legyenek, hanem egy holisztikus, rendszerszemléletbe, a stratégiai szinten értelmezett digitális transzformációba illesztett technológiai fejlesztések legyenek.
- Közösségek, ökoszisztéma, felelősség: A munkatársak, az üzleti partnerek és a kiskereskedelmi egyégek által érintett közösségek érdekeinek, reakciójának figyelembevétele elengedhetetlen. A repetitív munkát végző és általában alulképzett munkavállalók, vagy az idősebb korosztályból származók, esetleg a változást ellenzők a legkiszolgáltatottabbak. Ami a atechnológiát illeti, már ma is számos beszállító támogathatja a kiskereskedelmi vállalatokat az automatizálásban, a mesterséges intelligencia, illetve más technológiák alkalmazásnak bevezetésében, telepítésében és karbantartásában. A fenntarthatóság (üzleti és környezeti értelemben) egyre nagyobb teret és figyelmet érdemel, sok esetben kap is már, illetve felelősséget is ró a vállalatokra. A kiskereskedelmi iparágban működő (nagyobb) vállalatok, úgy tűnik egyre nagyobb bizalommal forduljanak az ESG keretrendszerhez, mely az említett aspektusokra jól ráirányítja a figyelmet. Ez minden szereplő számára követendő példa.
Hogyan téz ki tehát a kiskeresekedelm jövője? Rózsaszín, vagy szürke?
A fentiekből úgy tűnik, hogy az egyetlen nyerő stratégia az előre menekülés. Az a kérdés, hogy a fentiek tükrében az előre menekülsé milyen stratégia és taktika mentén történjen? Milyen mértékű és minőségű erőforrások allokálása mellett, milyen üzemterv szerint valósuljon meg?
Számos vállalatvezető azért nem kezd bele a digitális transzformációba, mert azt gondolja, hogy az csak az informatikáról szól. Mások nem rednelkeznek a szükséges erőforrásokkal, tudással. Megint mások, akár a vezetők, akár a meghatározó munkatársak félnek attól, hogy az irányítás kicsúszik a kezeik közül. Az összetettség megalapozott jelző – ellenben jobbára azért, mert a technológia mellett a „puha oldalhoz” is hozzá kell nyúlni.
Azon a vállalatok számára, amelyek nem képesek, nem hajlandók változtatni, vagy akik „úsznak az árral”, akik kivárnak, azok szhámára a jövő bizony borús, szürke. Nagy eséllyel ezek lesznek azok, amelyek lemaradnak, vagy akár ki is szorulnak a piacról.
Ellenben azok számára, akik az előre menekülés stratégiáját választják, a jövő új lehetőségekkel teli, rózsaszín.
Hogyan támogatja a Digitopia-ADG a világot rózsaszínben látni akaró, előre menekülő vállalatvezetőket?
Az ADG Management Consulting a Digitopia Global Consulting magyarországi partnereként abban ad segítséget, hogy felméri azt, hogy az adott vállalat a digitális transzformáció 5 szintje közül hol áll. Ezek alapján a költségkeret, az erőforrás igény és a várható hatás felmérése mellett egy megvalósítható, digitális transzformációs projektet állít össze priorizáltan, al-projektekre bontva.
Ezáltal a kockázat csökkenthető, a folyamatok kontrolálhatóak és átláthatóak.
Akkor tehát szörke, vagy rózsaszín a kiskereskedelem jövője? Kinek milyen! Ön melyiket választja?
__________
Tudjon meg többet a Fenntarthatósági Érettségi Indexről, valamint másik szolgáltatásunkról, a Digitális Érettségi Indexről ide kattintva
Lépjen velünk kapcsolatba a Digitális Érettségi Index meghatározásával, illetve egyéb stratégiával, üzleti modellel és a digitális transzformációval kapcsolatosan ide kattintva!