A digitális transzformáció vonatkozásában a cikkből megtudató:
- mit jelent a gyorsaság és az állóképesség a vállalati stratégia vonatkozásában
- a digitális átalakítás nyertesei az „ironman”-ek lesznek
- hogyan vállhat egy válalat ironman-né
Charles Darwin az evolúciót a természetes szelekcióval és a legalkalmasabbak túlélésével magyarázta. Intuitív módon feltételezhetjük, hogy a leggyorsabb vagy legerősebb marad életben, holott valójában azok az egyedek maradnak életben, akmelyek a változásokhoz a leginkább képesek alkalmazkodni. Ugyanez igaz a vállalkozásokra is.
Az emberiség történelmében még soha nem volt ilyen gyors, és ennyire egyidejű a változás.
A tudományos forradalmak és az üzleti modellek innovációja folyamatosan átalakítja a játékteret, miközben a változó demográfia, a növekvő népesség és az éghajlatváltozás hasonlóképpen új kihívásokat jelentenek számunkra.
A félvezetők feltalálása óta a világ megismerkedhetett az exponenciális növekedés fogalmával. „A Moore-törvény leggyakrabban előforduló megfogalmazása szerint az integrált áramkörökben lévő tranzisztorok száma – ami a számítástechnikai kapacitásra utal – minden 18. hónapban megduplázódik.” A chipek evolúciója a mikrochipek megjelenésével és azok alkalmazásával a számítógépekben, a mobiltelefonokban, a dolgok internetében (IoT) megállíthatatlan. A chipek életünk minden területét összekapcsolják, és olyan hatalmas mennyiségű adatot generálnak, mint még soha. Az internet a mindennapjainkban használt eszközeinket forradalmasította, lehetővé téve azt, hogy a készülékeket (a dolgokat) összekapcsolva azok okosabbak és kifinomultabbak legyenek.
A digitális forradalom korában élünk, amely idáig még soha nem tapasztalt mértékű gazdasági, társadalmi, sőt politikai változásokat eredményezett. És ez még csak a kezdet.
Az autóipar gyökeresen átalakult. Az iparág jövője a digitalitás. Gondoljunk csak arra, hogy annak az iparágnak, melynek tegnapja a fémekről, a műanyagokról, az üvegről és a textíliákról szólt, a holnapja már a szolgáltatásokról, a szoftverekről, az intelligenciáról ás az összekapcsolhatóságról szól. Ennek a változásnak az eredményeként a marketinggel foglalkozó szakemberek már így fogalmaznak: „mobilitási szolgáltatások”. Ez az iparág már nem csak a járművekről szól tehát, hanem egy sokkal tágabb területet fed le. A „mobilitási szolgáltatások” szektorában megtaláljuk a robogó-szolgáltatókat, a töltőállomás-láncokat, az autómegosztókat és az Uber típusú utazási szolgáltatókat, stb. Ebben az új világban láthatjuk, hogy a legrátermettebb új belépők hogyan veszik át az iparági vezető szerepet. A Tesla, a Rivian, a Lucid Motors, a BYD, a Nio és még sokan mások a semmiből születtek.”. Ezeket a vállalkozásokat „bomlasztó”-nak, a régi, megszokott üzleti-piaci rendet megzavarónak, radikális újítónak navezik.
Ugyanez történik a kiskereskedelemben is. Ahogy a fogyasztók ráhangolódnak a digitális csatornákra, a hagyományos kiskereskedők a versenyben az életben maradásukért küzdenek. Egyes játékosok megértik ezt a változást, és megpróbálnak alkalmazkodni. Mások, akik „látnokok” arra törekszik, hogy kihasználják a digitális lehetőségeket és radikálisan újításokat dobnak piacra. Sajnos azonban a piaci szereplők többsége esetében hiányzik a váltáshoz, az átálláshoz, a transzformációhoz szükséges tudatosság, képesség vagy a bátorság. A digitális átalakulás evolúció. Ez amolyan természetes szelekció. Ezt támasztja alá az elmúlt években egekbe szükött kiskereskedelmi csődök száma.
A Fintech startupok újra definiálják a pénzügyi szolgáltatások világát, megkérdőjelezve a múlt bebetonozott szereplőinek létjogosultságát. A bankok ugyan ma még erősek, de meddig lesz ez így? Az „InsurTech” szereplők a biztosítási szektorban teszik ugyanezt. Robinhood átalakítja a tőzsdei kereskedést, felpörgetve ezzel az egész iparágat. Bár még nem látható, hogy ezek az új innovációk tartós változást jelentenek-e, kétségtelen, hogy a pénzügyi szolgáltatási ágazat minden szereplője ezekről az újdonságokról beszél.
Mi a siker titkos receptje?
A rövid válasz a digitalizáció. Az ennél kicsit hosszabb válasz a digitális szuperképességek, és azok alkalmazása: az összekapcsolhatóság, az intelligencia, a hiperautomatizálás, a végpontok közötti integráció, a design thinking által támogatott kényelem, precizitás és a rendkívüli sebesség. Abban az esetben, ha egy vállalat kihasználja ezen digitális szuperképességek némelyikét, gyökeresen átalakíthatja a saját üzleti modelljét, a belső folyamatokat, az ügyfélélményét és természetesen sok minden mást.
Az ügyfélélmény, a vállalatok belső működése, valamint az innováció fogja meghatározni a növekedés ütemét és a haszonkulcsot. A futball világából vett példával élve: ezeket a dimenziókat „offenzív” dimenzióknak nevezzük. Az a vállalat, amelyik képes arra, hogy ezeket a dimenziókat digitálisan „feljavítsa”, az általunk használt terminológia szerint, növeli a vállalat „digitális sebesség”-ét.
A vállalat munkatársai, a vállalatirányítás és a technológia támogatják növekedését. Ezeket a dimenziókat „védelmi” dimenzióknak nevezzük. Ezek digitális fejlesztése eredményezi majd a vállalatok „digitális állóképesség”-ét.
Kérdés: vezetőként Ön honnan tudja, hogy vállalata ezen dimenziókban hol áll? Honnan tudja, hogy milyen a vállalata „digitális sebessége” (Digital Velocity)? Milyen a „digitális állóképessége” (Digital Endurance)?
Ismét a futball-hasonlathoz visszanyúlva: honnan tudja, hogy milyen stratégiával és taktikával szeretné megnyerni a mérkőzést? Mennyire akar támadóan játszani? Hogyan építi fel a védekezést? Más sportágakhoz hasonlóan a vállalatok esetében is jelentős a statisztika és az elemzés fontossága. A feltett kérdésekre a mérés, az összehasonlítás (benchmarking) és a versenyhelyzetelemzés adja meg a válaszokat. A vallatok világában mi a válaszokat a DMI („Digitális Felkészültségi Index) szolgáltatásunkkal adjuk meg.
Különbség van a gyorsan és lassan reagáló vállaltok között, illetve a jó és a gyengébb állóképességgel rendelkező szervezetek között. A gyors vállalatok azzal tesznek szert versenyelőnyre, hogy gyorsan növekszenek, innoválnak és rapid módon fejlődnek. Ez ellenben akár a bukásukhoz is vezethet, hiszen hiányoz(hat)nak a robosztus alapok, és rendszerek, melyek képesek egy jelentős növekedésen átesett vállalat stabil működését megteremteni. A kitartó vállalatok ugyanakkor elég erősek lehetnek ahhoz, hogy ellenálljanak a kereskedelmi viharoknak, de elbukhatnak amiatt, hogy nem lépesek a változásokhoz (gyorsan) alkalmazkodni. Szóval, mi a megoldás?
A sikeres vállalatok olyanok, mint egy „ironman”
Az optimális megoldás tehát a gyorsaság, a sebesség, a tempó és a kitartás fejlesztése – egyszerre. Ugyanakkor a vállalatoknak rugalmasnak is kell lenniük, hiszen a környezet a vállalati szintű készségek és képességek gyors alkalmazkodási képességét igényli. Ez nemcsak a szervezeti szintre, hanem az egész ökoszisztémára is vonatkozik.
Az alábbi táblázat négy különböző vállalat típust mutat be, melyeket a digitális kitartásuk és sebességük különböztet meg.
A „sprinterek” nagyon gyorsak. Emlékezzünk Usain Boltra, a föld leggyorsabb emberére. Ursan ezt a tempót viszont csak néhány száz méteren keresztül és csak néhány másodpercig tudja tartani. Ez a képessége teszi lehetővé Usainnek, hogy mindenki mást megelőzzön – de csak rövid távon.
Nézzük a „gyorsgyaloglókat” (Race Walker). Ők órákig, sőt akár napokig is képesek gyalogolni. Hallatlan kitartásukkal még azt követően is képesek gyalogolni, miután már minden más rivális kidőlt. Ez egy nagyon fontos képesség, de önmagában nem segít megnyerni versenyt vagy szupersztárrá válni. Ennek ellenére ezek az emberek nagyon fittek, egészségesek és nagyon kitartóak.
Végül ott vannak az ironman-ek. A világ leghíresebb versenye Hawaii-on van, ahol ezeknek a sportolóknak 4 km-t kell úszniuk, 180 km-t kerékpározniuk és egy teljes maratont lefutniuk. Ahhoz, hogy ezt meg tudnák csinálni, számos területen kiemelkedő teljesítményt kell produkáléniuk, nagyon kitartóaknak, ugyanakkor nagyon gyorsaknak is kell lenniük. A legrátermettebbeket és a leggyorsabbakat az atlétika csúcsán levőknek tekintik, hiszen számos aspektusban mindenki más atléta felett állnak.
Most képzeljünk magunk elé egy vállalkozást.
A sikerhez szükség van a működés és az ügyfél kiszolgálás hatékonyságára és gyorsaságra. Szükség van továbbá a gyors és hatékony termék, szolgáltatás és ülzeti modell innovációjára, az új termékek gyors és hatékony bevezetésére. Ez idáig rendben is van. De mi a helyzet az egész szervezet alkalmazkodóképességével? A fejlődéshez, előre lepéshez szükséges tehetséges kollégák bevonzásával? Mi a helyzet az örökölt rendszerek megváltoztatásával? Ismerősen hangzanak a kérdések? Az innováció témakörében gyorsnak, a végrehajtás és a változtatás területén pedig rendkívül kitartónak kell lenniük azoknak a cégeknek, akik az „ironman” kategóriába szeretnének tartozni.
Hogyan válhat egy vállalat ironaman-né?
A fejlődést tekintve van egy ideális vonal, amit „kiegyensúlyozott fejlődési útnak” nevezünk. Az alábbi diagram közepén ezt 1. számmal jelölünk. Azok a vállaltok válnak leghamarabb ironman-ná, amelyek képesek arra, hogy egyszerre növeljék a gyorsaságukat, és fejlesszék az állóképességüket.
Ez azt jelenti, hogy egyformán kell befektetni azon területek fejlesztésébe, ahol gyors eredményeket lehet elérni („quick win”), illetve azokba a projektekbe, amely ugyan hosszabb távúak, viszont magas megtérüléssel kecsegtetnek („high return projects”). Ezek mellett, be kell fektetni a munkaerő, a szervezeti kultúra, valamint a vállalati infrastruktúra fejlesztésébe, valamint gondoskodni kell a fenntarthatóságról. Röviden: olyan stratégiát igényel az ironman-ná válás, melyben égészséges egyensúly van a rövid távú kézzelfogható eredmények és a hosszú távú immateriális értékek között. A prioritások meghatározása és a portfóliókezelés kritikus fontosságú, ugyanúgy, mint a „szigorú” és „rugalmas” közötti egyensúly megtalálása. Ehhez szükséges az agilis megközelítés.
Általában véve azonban a piaci környezet, annak dinamikája nem teremti meg a lehetőséget ahhoz, hogy az ironman felkészülés során mindent egyensúlyi állapot közepette fejlesszünk. A verseny miatt rendkívül gyorsan előállhat egy olyan helyzet, amelyben a sebességre van nagyobb szükség. Ezt az ábrán a 2. számmal jelzett ívvel szemléltetjük. Itt először a végrehajtás felgyorsítása a prioritás, és csak azt követőben ajánlott az állóképesség fejlesztése. Ha azonban ezt követően a vállalatvezetés elmulasztja a kitartás, az állóképesség fejlesztését, szilárd alapok hiányában a vállalat könnyen a 4. számmal jelölt pályára kerülhet: azaz hiába a kezdeti gyors fejlesztés/fejlődés, a vállalt összeomlik”. Erre jó példa a Netflix egykori nagy riválisa, a Quibi, mely esetében a vállalt körül – sport hasonlattal élve – elfogyott az oxigén, vagyis a készpénz és a vállalkozás kénytelen volt bezárni.
A példáknál maradva, a Tesla viszont a 2. számmal jelzett fejlődési úton halad. Rendkívül gyors volt a megvalósításban, az értékesítésben és a marketingben, majd hozzákezdett a kitartást növelő beruházásokhoz. Így sikerült a bűvös 1 trillió USD feletti piaci kapitalizációt magának tudható vállalkozást építeni. Mára a Tesla ott tart, hogy lényegében bármit létre tud hozni, meg tud teremteni azért, hogy biztosítsa a maga számára a további növekedés feltételeit.
Most nézzük az 5-ös számú fejlődési görbét. Erre az útra jutott a számos korábbi, a saját iparágában piacvezető szerepet betöltő vállalat, pl. a Kodak, a Blockbuster, a Nokia és még sokan mások. Mi jellemezte őket? Nagyon erős, robosztus szervezeti alapok, ellenben hiányzott belőlök az alkalmazkodás, a gyors változtatás és megvalósítás képessége. Ezek tükrében nyilvánvaló, hogy az állóképesség, a kitartás önmagában nem elegendő a sikerhez, de még ahhoz sem, hogy egy vállalat piacvezetőlegyen. „Nem a legerősebb faj marad életben, és nem a legintelligensebb, hanem az, amelyik a leginkább képes a változásokhoz v aló alkalmazkodásra.” Charles Darwin elmélete tehát az üzleti életben is releváns.
Következtetés: Legyünk fókuszáltak!
Amikor Alice a Csodaországban találkozik a Cheshire macskával az erdőben és segítséget kér tőle, merre kell mennie, a macska azt válaszolja: „ez attól függ, hová akarsz eljutni”. Az üzleti életben sem lehet céltalanul létezni, tűnődni. Tudni kell azt, hogy hová akarunk eljutni és mi kell ahhoz, hogy odaérjünk. A „Legyünk fókuszáltak” azt jelenti, hogy mindkét elemmel, a céllal és az oda vezető úttal tisztában vagyunk.
Abban a pillanatban, amikor a „fókusz” szót használjuk, számos aspektusra kell gondolnunk:
- Meg kell határozni egy bizonyos célt, ami vállaltvezetőként alapvetően az Ön elképzelése.
- Meg kell határozni, hogy azt a bizonyos célt mennyi időn belül akarja elérni. Ehhez úti tervre („roadmap”) van szükség.
- Tudnunk kell azt, hogy hogyan lehet eljutni oda. Ezt nevezzük stratégiának.
- Tisztában kell lennünk a helyzetünkkel, a képességeinkkel. Ez azt jelenti, hogy tudjuk, hogy a digitális érettség szempontjából a vállalatunk hol áll.
- Tudnunk kell, hogy a fejlődés útján hol tartunk. Azaz kell, hogy legyen egy rendszer, amely segítségével az előrehaladás értelmezhető, mérhető.
Az üzlet könyörtelen. A verseny brutális. A bizonytalanság fájdalmas. A rossz hír: ez még csak rosszabb lesz. A jó hír: a digitális szuperképességek segítenek a célok elérésében. Kezdjük el kihasználni azokat, melyek megvannak, fejleszteni azokat, amelyek szükségesek!
________________
Az ADG Management Consulting, a Digitopia Global Consulting magyarországi képviseleteként, mint felhatalmazott DMI (Digitális Érettségi Index) auditor abban segíti a vállalatvezetőket, hogy a digitális transzformáció kockázatát csökkentsék és az igazán szükséges fejlesztési beruházásokat tegyék meg abban a prioritási sorrendben, amiben az általuk vezetett vállalat esetében erre szükség van.
Tudjon meg többet a Digitális Érettségi Indexről ide kattintva
Lépjen velünk kapcsolatba a Digitális Érettségi Index meghatározásával, illetve egyéb stratégiával, üzleti modellel és a digitális transzformációval kapcsolatosan ide kattintva!
________________
Szerző: Halil Asku, alapító-ügyvezető, Digitopia Global Consulting
Felhasznált definíció forrása: Moore-törvény, Wikipedia https://hu.wikipedia.org/wiki/Moore-t%C3%B6rv%C3%A9ny
