Elon Musk állítólag néhány évvel ezelőtt azt mondta, hogy az egyik óriási különbség az elektromos Tesla autók és a hagyományos benzinmotoros járművek között az, hogy miután a vásárló az autószalonból kivette a Tesláját, annak értéke, szemben a hagyományos a belső égésű motoros autók értékeével nem csökkenni, hanem növekedni fog. Miért? Azért, mert a Teslák által nyújtott szolgáltatások mennyisége, minősége és ezáltal a vásárlóknak nyújtott vásárlói élmény és szolgáltatási szint az idő múlásával emelkedik, hiszen az autó szoftver verzióját 40–60 naponta frissítik. Következésképpen a Tesla értéke is növekedni fog.
Az, hogy ezzel az állítással egyetértünk-e vagy sem, másodlagos, mert van ebben az eszmefuttatásban valami mögöttes gondolat.
Az adat értékesebb lesz holnap, mint az olaj tegnap
Mivel az adat értéke azt fogja jelenteni holnap, amit tegnap az olaj, azok a vállalatok, amelyek a digitális átalakítás (digitális transzformáció) útjára lépnek, nagyobb értéket lesznek képesek nyújtani az ügyfeleiknek (és a maguk számára is), mint azok, amelyek késlekednek, a digitális átállással, vagy meg sem lépik azt és továbbra is „analóg” módon kívánnak értéket teremteni. Elég csak a Netflixre gondolni, amely mára azzá vált, ami, ellenben elsősorban azért, mert képes volt az üzleti modelljét a DVD-kölcsönzési tevékenységből indulva megváltoztatni. Hasonlítsuk csak össze a Netflix részvény árfolyamát a (hagyományos) kábeltévés csatornák részvény árfolyamával!
Ez az összehasonlítás egy nagyon jelentős dologra irányítja a figyelmünket: itt az ideje, (ha nem éppen ez az utolsó pillanat), hogy a vállalatok az üzleti modelljüket megváltoztassák, és elkezdjenek szoftvereket használni adatok előállítására és elemzésére. A digitális átalakítás lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy mélyebben megismerjék ügyfeleik változó vásárlási szokásait. Korábban a szegmentálás főként demográfiai alapú volt, míg ma, az összekapcsolt világunkban a vállalatok mélyebbre áshatnak a szegmentációban, profilalkotást végezhetnek, előrejelezhetik ügyfeleik jövőbeni kiadásait vagy viselkedését (predikció), és ennek megfelelően értékajánlatukat személyre szabhatják.
Mit értünk digitális átalakulás, digitális átállás alatt?
A digitális átalakulás nem csupán újabb szoftverek megvásárlását, kifejlesztését jelenti, de még csak nem is újabb alkalmazások (app-ok) kifejlesztéséről szól. Szenzorok telepítése, a mesterséges intelligencia (AI) vagy a gépi tanulás bevezetése már közelebb áll ahhoz, amit digitális átalakítás alatt értünk, mindez azonban még mindig csak a technológiai szempontokhoz kapcsolódik.
A digitális átalakítás (vagy a digitális technológiával támogatott átalakítás) több!
A digitális átalakítás esetében kell, hogy a szervezetfejlesztésről a szervezet-átalakításról ne csak szót ejtsünk, hanem a középpontba helyezzük azt. Ennek alap feltétele, hogy a vezetőknek meg kell érteniük a digitális megközelítés nyújtotta előnyöket, az adatok jelentőségét és fontosságát, valamint mindazt, amit ezek együttesen a vállalatoknak kínálnak. A digitális átalakulás inkább a felhatalmazásról, a részvételről és a szervezeten belüli kulturális változásokról szól! Látható, hogy ez inkább egy üzleti filozófiai, üzleti modellhez és gondolkodásmód-változáshoz kapcsolódó kérdés, mindsem csak az alkalmazott technológiákban bekövetkező változás, változtatás.
Alvin Ng, a szingapúri Nayang Business School adjunktusa szerint a digitális átalakuláshoz „át kell térni az önmagáért alkalmazott digitális megoldásokról (pont-megoldásról) a rendszer szintű digitális megközelítésre, amely lehetővé teszi a szervezetek közötti teljesítmény felszabadítását”. Ez arra enged következtetni, hogy átfedés van a digitális és az agilis szervezetek között. A digitális és az agilis működési módok metszéspontja a az értékteremtés szempontjából az az ideális terület, amely, ahogyan Ng professzor megfogalmazza, egy digitális alapú szervezet felépítéséhez a következő 4 területet fedi le:
- A szervezeti kultúra, amely főleg a munkaerő azon képességére vonatkozik, hogy a munkatársak alkalmazkodni tudjanak az agilis működéshez szükséges újfajta szemlélettel.
- Vezetés, amelynek során a vezetőnek (és a vezetésnek, mint egységnek) meg kell értenie a digitális stratégiai prioritását és át kell tudnia azt vinni mindegyik szervezeti egységben.
- Az ökoszisztéma-megközelítés, amely megköveteli, hogy mind a belső szervezeti egységek, mind az ökoszisztéma-partnerek (beszállítók, szolgáltatók, technológiai partnerek stb.) együttműködjenek az új működési készségek kiépítésében és ezáltal a vállalati működés megváltoztatásában.
- Platformok. Szabványosítás, skálázhatóság és technológia, amelyek lehetővé teszi a platform-partnerek számára, hogy egymástól függetlenül, de strukturált módon és megfelelő irányítás mellett bonyolítsanak le egymással tranzakciókat. Ez nemcsak az áruk és szolgáltatások disztribúciójának új módja, hanem az ökoszisztéma-partnerek közötti különböző interakciók halmaza is.
Miért olyan fontos ez?
Azért, mert ez szinte megköveteli, hogy a menedzsment a régi fókuszát egy új fókusszal váltsa fel, amelyben az együttműködést nagyobb prioritással kezelik, mint az analóg korban, amikor a cél a versenytársak megelőzése volt . Ez lesz az egyetlen módja a rugalmasság megőrzésének, valamint annak, hogy folyamatosan és következetesen tudjunanak a vállalatok a digitális világban értéket teremteni, értéket nyújtani.
Elvégezhető-e a digitális transzformáció egyik napról a másikra?
Nos, biztosan nem! Elsősroban azért nem, mert van a rendszerben egy nem digitális elem: az emberek. Mivel a digitális transzformáció nem végezhető el emberek nélkül, bizonyos szervezeti képességeknek és készségeknek gyökeresen meg kell változniuk.
A digitális (és az agilis) transzformáció útjára lépő vállalatoknak először a szervezeti kultúrájukat kell átalakítaniuk egyfajta „lean startup” kultúra fele, melyben díjazzák és támogatják a kísérletezést. Amelyben nagyfokú az ügyfelek irnti megszállottság, (mely a szervezet új digitális DNS-ének részévé válik). Olyanná, melyben a szervezeti kultúra változásának meg lehet oldani a „területek szakértői” (akik sok esetben képesek visszaszorítani a kísérletezési kedvet és az új ötletek kipróbálását), és a „digitális bennszülöttek” közötti konfliktusokat. Az új szervezeti kultúrának értékelnie kell ezeket a digitális generalistákat, akik megértik a digitális megközelítés fontosságát és képesek felgyorsítani saját és szervezeti egységeik működését azáltal, hogy képesek gyorsan váltani, ötleteket az adatelemzés segítségével, az alapján elvetni és új irányokba fordulni.
A vállalat vezetőknek tudomásul kell venniük, hogy már nem lesz egyetlen „nagy durranás” projekt, amely mind a céget megfordíthatja, mind az értékajánlatukat megváltoztathatja, épp ellenkezőleg, több kisebb (belső vagy külső) projekt lesz, melyet el kell indítani, erőforrásokat kell rájuk allokálni, majd „ki kell maxolni” s azokat, melyek nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, bátran abba kell hagyni! Továbbá a vezetőknek fel kell ismerniük, hogy a 3 éves tervek már nem működnek, hanem eljött a tervezés új formája, a folyamatos tervezés, melynek során a vállalat folyamatos visszacsatolási ciklusok segítségével működik és tervez előre, de csak a jól belátható időtartamra.
Mi a fentiek üzenete?
A digitális transzformáció nem csupán technológia kérdése. A digitális működés egy újfajta gondolkodásmód, egy újfajta megközelítés. A digitális átalakulás valójában egy digitális utazás! Az, aki nem indul el erre az utazásra, azt kockáztatja, hogy lehagyják, sőt, rosszabb esetben kiszorítják azok a vállalatok, akik értékajánlatuk a digitális megközelítéssel születik. A vezetőknek fel kell ismerniük, hogy a digitális átalakulás nem a technológiai kérdés, hanem „fejben dől el”!
Tájékozódjon itt az általunk kínált szolgáltatásokról, és olvassa el, hogy az ADG Network Partners és az Előnyben Részesített Boutique Consulting Firm partnereink hogyan támogatják Önt. Kérjük, lépjen velünk kapcsolatba az ezen az oldalon található űrlapon keresztül, vagy küldjön e-mailt a [email protected] címre!
